Öntözőrendszer telepítése házilag

A süllyesztett automata öntözőrendszer tervezése

Miért kell megtervezni az öntözőrendszert?

A cél, hogy a kert egész területén egyenletes vízkijuttatást tudjunk biztosítani.
Nincs két egyforma kert, ezáltal nincs két egyforma öntözőberendezés sem.  
Figyelembe  kell  venni,  a  kert  és  tereptárgyak  elhelyezését.  A  kert
megvilágítottsága  sem  mindig  egyenletes,  így  az  azonos  növények  vízigénye  is
eltérő  lehet.  Figyelni  kell  az  eltérő  növénytársítások  (gyep,  sziklakert,  örökzöld
sövény stb.) különböző vízigényére is. Az egyenletes vízkijuttatás mellet pontos terv
szükséges  egy  valós,  korrekt  árajánlat  elkészítéséhez  is.  Pontos  tervezéssel
csökkenthetjük  a  bekerülési  értéket,  mely  versenyképesebbé  tesz  minket  a  hazai
öntözéstechnikai piacon.
A  területi adottságok és a növényzet mellett a rendelkezésre álló vízforrás és
annak  tulajdonságai  is  változnak.  Esetenként  engedélyhez  kötött  a  rendelkezésre
álló vízforrás használata:
Vezetékes  víz  esetén  figyeljünk  a  vízvételi  forrásnak  használt  vezeték
átmérőjére (min.3/4”), a meglévő statikus és dinamikus víznyomásra, és a szükséges
nyomás  mellett  rendelkezésre  álló  vízmennyiségre,  valamint  az  esetleges
nyomásingadozásra.  Jelenleg  érvényben  lévő  rendelet  szerint,  a  fogyasztóknak
lehetősége van külön vízóra felszereltetésére, ami kizárólag öntözési célokat szolgál.
Ebben  az  esetben  a  megrendelő  megspórolhatja  a  csatornadíjat.  Ez  a  művelet
engedélyköteles.
Amennyiben  kis  víznyomás  áll  a  rendelkezésre,  nyomásfokozó  szivattyú
kerülhet beépítésre, ami szintén engedélyköteles.
A feltételekről a helyileg illetékes vízszolgáltató cég adhat felvilágosítást.
Kútvíz  használata  a  72/1996  számú  kormányrendelet  értelmében  minden
esetben engedélyköteles. Ha a kútból  történő víz kivét nem haladja meg a napi 1,5
m3 ,  vagy  az  évi  500  m3   mennyiséget,  úgy  az  engedélyezés  a  települési
Önkormányzat  hatáskörébe  tartozik,  létesítési  engedélyt  kell  kérelmezni.  A
használatbavétel  előtt  Talajvízkút  üzemeltetési  engedélyt  kell  beszerezni.  A  fent
említett  vízmennyiségek  felett,  illetve  rétegvíz  használata  esetén  a  Vízügyi
szakhatóság alá tartozik az engedélyeztetés és üzembe helyezés folyamata. Sajnos
az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Kútvíz esetén szükségünk van a
kút  átmérőjére,  az  üzemi  vízszint  mélységére,  illetve  az  ezen  a  szinten  mért  kút
vízhozam adatokra. Nagy jelentősége van még a megfelelő szivattyúválasztásnak is.
Ehhez a szivattyú jelleggörbéi adnak nagy segítséget.
Ciszternás  öntözés  esetén  nagy  gondot  fordítunk  a  megfelelő
víz utánpótlásra  (kútvíz,  vezetékes  víz,  esővíz,  egyéb),  valamint  szintén  fontos  a
megfelelő szivattyú kiválasztása. Ciszterna, víztározó építése 37/2007. ÖTM rendelet
szerint: „. a 30 m3 , vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 , vagy annál
kisebb  térfogatú  szétszedhető,  idényjellegű,  az  év  során  legfeljebb  6  hónapra
felállított magánhasználatú  kerti  víz-,  fürdőmedence  építése  nem  engedély-  illetve
bejelentés  köteles  (kivéve  védett  műemléki,  régészeti  szempontból  értékes
területek).  E  fölött  bejelentés,  illetve  engedélyköteles.  Az  eljáró  hatóság  a  helyi
önkormányzat építési hatósága.
Élővízről (tavak, vízfolyások) történő öntözésre vízjogi engedély szükséges. A
72/1996.  (V.22.) sz. kormányrendelet szerint vízjogi engedély kiadása az Országos
Környezetvédelmi-,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Főfelügyelet
,  illetve  a  területileg
illetékes  Környezetvédelmi  és  Vízügyi  Igazgatóság (KÖVIZIG)  hatásköre.  Az  élő
vízről történő házi kerti öntözést az erős szerves anyag és hordalék tartam miatt nem
javasoljuk.

Öntözőrendszer felmérés, alaprajz elkészítése

Az  egyik  legfontosabb  mozzanata  a  tervezés  előkészítésének.  Alapvető  a
terület  pontos,  precíz  felmérése  (40-50 cm
–es  eltérés  is  befolyásolja  a  szórófejek
megfelelő  átfedési  százalékát).  A  felmérést  többféle  módon  is  végezhetjük.
Szerencsés  esetben  a  ház  vagy  kertterv  rajzai  alapján  elindulhatunk,  és  elegendő
néhány  kontrollmérés.  A  legegyszerűbb  a  háromszögeléssel  történő  felmérés,  de
szabálytalan területek esetén könnyen tévedhetünk. Pontosabb eredményt biztosít a
koordináta  rendszerű  felmérés.  Itt  a  terület  egyik  oldalán  kihúzott  mérőszalag
segítségével,  koordináta  jelleggel  adjuk meg  az  egyes  tereptárgyak  pontos  helyét.
Mérőszalag  helyett  nagy  hatásfokkal  alkalmazhatóak  a  lézeres,  vagy  kerekes
távolságmérő eszközök is.
A pontos felmérés után 1:100-as méretarányban (esetleg 1:200, 1:500 arányban)
rajzoljuk  meg  a  kertet.  Itt  feltüntetjük  az  építményeket,  utakat,  a  vízvétel  és
elektromos áramforrás helyét, gyepfelületeket, növényágyásokat, egyéb akadályokat,
illetve  a  szintkülönbségeket.  Meglévő  burkolatok  esetén  feltétlen  érdeklődjünk  az
alagcsövek  pontos  helyéről,  ahol  későbbiekben  áthúzhatjuk  az  öntözőrendszer
gerinc, vagy szárnyvezetékeit, szükség szerint az elektromos vezetékeket.

Öntözőrendszer vízvételi hely meghatározása, bevizsgálása

Az öntözési szektorok számának meghatározásához  feltétlen szükségünk van a
rendelkezésre álló vízmennyiség pontos bemérésére.

Vezetékes víz

A  meglévő  vízmennyiség  meghatározásának  leggazdaságosabb  módszere,
ha  saját mérőműszert  állítunk  össze. Ennek  felépítése:  nyomásmérő,  tolózár.  1”és
3”-os csatlakozási lehetőség. Az eszközök min 3”-os átmérőben készül!  

A  vízvételi  forrás,  amire  az  egyszerű  műszerünket  felszereljük,  szintén
minimum  3”-os  átmérőjű.  (1/2”-csapra,  illetve  vezetékrendszerre  nem  tudunk
gazdaságosan süllyesztett öntözőberendezést tervezni).
Mérés menete:
Statikus nyomás: a vízvételi  forrás csapját  teljesen kinyitjuk. A nyomásmérő
óra  után  elhelyezett  csapot  elzárjuk.  Így  a  nyomásmérőről  leolvasható  a  statikus
nyomás.
Dinamikus nyomás: az egyszerű műszerünk tolózárja segítségével beállítjuk
a  szükséges  nyomásértéket  (pl:  3,5bar).  Ekkor  egy  10  literes  vödröt  teszünk  alá,
majd stopper segítségével lemérjük a töltési időt (pl: 9ms/10liter=66l/min=4000l/h). A
terület  felmérés  alkalmával  nem  mindig  tudjuk  pontosan  meghatározni  az
öntözőrendszerhez  szükséges  optimális  nyomásértéket,  ezért  több  mérésre  is
szükségünk  lehet pl: 3bar, 3,5bar, 4bar nyomás mellet  is mérjük ki a  rendelkezésre
álló vízmennyiséget.
A  szórófejek optimális működéséhez  a  szórófej becsatlakozásánál  2bar  nyomásra
van szükségünk. A következő nyomásveszteségeket kell még figyelembe venni:
o  csővezetékek belső felületén fellépő súrlódási veszteség
o  fittingek, csatlakozásoknál fellépő nyomásveszteségek
o  mágnes szelepeknél fellépő nyomásveszteség
o  központi szűrő okozta nyomásveszteség
o  magasságkülönbségből adódó nyomásveszteség (10m=1bar)

Az  itt  felsorolt  veszteségek  határozzák  meg,  hogy  melyik  nyomásadat  mellett
meghatározott vízmennyiségre tervezhetjük az öntözési zónák vízfelhasználását.

Kútvíz

Ebben  az  esetben  több  adatra  van  szükségünk.  Kút  átmérője,  kút  teljes
mélysége, állandó vízszint mélysége és ezen a ponton mért vízhozam adat. Ha nincs
lehetőségünk  kimérni  ezeket  az  adatokat,  feltétlen  kérjünk  segítséget  egy  kútfúró
szakembertől.  A  pontos  adatok megállapítása  után  tudunk  szivattyút  választani.  A
hagyományos  kerti  szivattyúk  7-8m  felszívó  mélységig  tudnak  dolgozni.  Minél
mélyebbről  kell  a  vizet  felemelni,  annál  kisebb  lesz  a  nyomó  oldali  teljesítmény. A
pontos értékek meghatározásához használjunk szivattyú jelleggörbét.

7-8m állandó vízszint alatt használjunk merülő-nyomó szivattyúkat.  Itt csak a
nyomóoldali  veszteségekkel  kell  számolnunk  (10  m  emelőmagasságnál  1  bar
nyomásveszteségünk  lesz).  Az  üzemi  vízszint  és  a  szivattyú  merülési  mélysége
közötti emelőmagasság nem okoz nyomásveszteséget.
A  kiválasztott  szivattyú  adataiból  meghatározható  a  rendelkezésre  álló
vízmennyiség és nyomás adatok.

Öntözőrendszer, a szivattyúk vezérlése:

GARDENA  nyomáskapcsoló:  A  szivattyú  nyomó  ágára  szereljük  fel.  A
szelepekig  a  szivattyú  maximális  nyomásig  feltölti  a  rendszert,  majd  a
nyomáskapcsoló  lezárja  a  szivattyút.  Ha  nyitjuk  a mágnes-szelepeket,  a
nyomáscsökkenés  hatására  indítja  a  szivattyút. A  szelep  lezárás  után  ismét
beállítja  a  rendszerben  a  maximális  nyomást  és  leállítja  a  szivattyút.
Szárazonfutás elleni védelem megoldott.   

GARDENA szivattyú-relé: A 4040 Moduláris vezérlőhöz csatlakoztatva direkt
módon kapcsolja a szivattyúnkat.

Öntözőrendszer szórófej típusa, kiválasztása, elhelyezése

Spray típusú szórófej
o  S30
o  S50
o  S80
o  S80/300
o  Sávszóró

Rotoros vagy turbinás szórófej
o  T50
o  T200
o  T380
o  Süllyesztett négyszög esőztető
o  AquaContour


S30
o  Fokozatmentes szögállítás 5 – 360°
o Beöntözött felület max 30m
o  Öntözési távolság 1,5-3m
o  Vízátfolyás elzárható
o  Kiemelkedése 10cm
o  1/2“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

S50
o  Fokozatmentes szögállítás 5 – 360°
o  Beöntözött felület max 50m
o  Öntözési távolság 2-4m
o  Vízátfolyás elzárható
o  Kiemelkedése 10cm
o  1/2“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

S80
o  Fokozatmentes szögállítás 5 – 360°
o  Beöntözött felület max 80m
o  Öntözési távolság 2,5 – 5m
o  Vízátfolyás elzárható
o  Kiemelkedése 10cm
o  1/2“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

Sávszóró
o  Keskeny területek öntözésének speciális szórófeje
o  Szabályozható az öntözési felület nagysága
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében
o  A dugattyú elfordításával egyszerűen beállítható az öntözés iránya
o  1/2“ – belső menet.
o  Öntözési felület nagysága 3-6mx1-2m, 6-12mx1-2m

S80/300
o  Műszaki paramétere azonos a S80-as szórófejjel, kiemelkedése 30 cm

T50
o  4 fokozatú szektorbeállítás.(90 , 180 , 270 , 360 )
o  Beöntözött felület 50 m2-ig
o  Hatótávolság 2-4m
o  1/2“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

T200
o  Hatótávolság 5 – 8m között szabályozható
o  Öntözési szektor 25 – 360°  között
o  Beöntözött felület 200 m –ig
o  Memóriafunkció
o  4 különböző vízkibocsátású, cserélhető fúvóka
o  1/2“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

T380
o  Hatótávolsága 6 – 11m
o  Öntözési szektor 25 – 360°  között
o  Beöntözött felület 380 m –ig
o  Memóriafunkció 4 különböző vízkibocsátású, beépített fúvóka
o  Süllyesztett négyszög esőztetővel kombinálható
o  3/4“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

Süllyesztett négyszög esőztető
o  Beöntözött négyszög felülete 2 bar nyomásnál 8,5 x 16,5m
o  Minimális szélesség 4 m
o  Állítható szórás szélesség és távolság
o  Lépésálló fedél
o  3/4“ – belső menet
o  Beépített finomszűrő a nagyobb üzembiztonság érdekében

AquaContour
o  50 sarokpont állítási lehetőség
o  2,5-11m-es öntözési sugár
o  Beöntözhető felület nagysága max. 380m
o  Fokozatmentes állítás 25-360  között
o  Lépésálló fedél
o  Beépített víztelenítő szelep
o  3/4“ – belső menet
o  Egy  mágnesszelep  körön  belül,  csak  önmagában  alkalmazható  (további
szórófejek csatlakoztatása nem lehetséges)

Öntözőrendszer szórófej kiválasztása, elhelyezése

A szórófejek kiválasztásánál a beöntözendő  felület nagysága határozza meg,
hogy melyik szórófejet alkalmazzuk. Ha a területhez sikerült kiválasztani az optimális
szórófejet, akkor az átfedési százalékok betartására kell nagy hangsúlyt fektessünk.
A GARDENA  süllyesztett  öntözőberendezés  esetén  40-60%-os  átfedést  kell
biztosítanunk.  Ez  alól  kivételek  a  sávszóró  és  az  AquaContour  öntözőfejek.  A
sávszórók esetén a speciális szórásképük miatt 100%-os átfedéssel dolgozunk, azaz
szórófejtől,  szórófejig  tervezünk.  Az  AquaContour  esetén  biztosított  az  egyenletes
vízkijuttatás.
Mit is jelent a 60%-os átfedés?
A  szórófejek öntözési sugarában az egységnyi  területre  jutó  vízmennyiség a
szórófejtől távolodva egyre kisebb mértékű. Minél messzebbre kell eljuttatni az adott
vízcseppeket,  annál  nehezebb,  nagyobb  vízcseppekre  van  szükségünk,  így  az
egységnyi  területre  történő  vízkijuttatás  jóval  kisebb,  mint  a  szórófej  közvetlen
környezetében, ahol még nagyarányú porlasztás tapasztalható.
Az  egyenletes  vízkijuttatást,  csak  akkor  tudjuk  biztosítani,  ha  a  meglévő
szórófejünkkel szemben  is elhelyezünk egy szórófejet.  Így, az adott  terület középső
40-60%-án dupla átfedés, a szórófejek környezetében pedig szimpla átfedés lesz.

Öntözőrendszer vezetékméretezés, öntözési zónák meghatározása, kialakítása

KPE vezetékek méretezése

Szűkebb  keresztmetszetű  csövek  esetén  azonos  vízmennyiség  mellett,  a
súrlódási veszteségek jóval nagyobbak.
Pl: Súrlódási veszteség 100m-es vezetékszakaszban, 3500l/h vízmennyiség mellett
25 mm cső esetén: 3,5 bar
32 mm cső esetén: 0,8 bar
A vezeték átmérőjét befolyásoló tényezők:   Az adott vezetékszakasz hossza   Szükséges vízmennyiség
A két adat és a súrlódási veszteség diagrammok segítségével kiválaszthatjuk az
ideális  csőátmérőt.  Fontos,  hogy  a GARDENA  KPE  cső  esetén  az  átengedett  víz
sebesség  ne  érje  el  a  1,9-2,2 m/s-ot, mert  a  „kalapács  effektus”  szétbonthatja  az
oldható csőkötéseket.

Öntözési zónák meghatározása, kialakítása

A  területet  pontosan  megrajzoltuk,  meghatároztuk  a  rendelkezésre  álló
vízmennyiséget, elhelyeztük a  terven a szórófejeket. Következő  feladat az öntözési
zónák számának meghatározása, valamint a zónánkénti szórófej kiosztás.
A  vízkijuttatási  táblázatból  meghatározzuk  a  terven  elhelyezett  szórófejek
vízfogyasztásait.  A  szórófejek  vízfogyasztási  értékeit  összeadva  megkapjuk  az
összesített  vízfogyasztást.  Ha  ezt  az  értéket  elosztjuk  a  rendelkezésre  álló
vízmennyiséggel, akkor megkapjuk a szükséges zónák számát.  

Öntözőrendszer telepítés során a szórófejek zónabeosztásánál a következő feltételeket figyeljük:  

Zónánkénti vízfelhasználás közel azonos legyen   
A  spray  típusú  szórófejeket  és  a  rotoros  szórófejeket  egy  zónán  belül
kombinálni TILOS!  

A rotoros szórófejeket egy zónán belül lehetőség szerint ne kombináljuk (gyári
adatok  szerint  kombinálhatóak  a  rotoros  fejek,  de  a  tökéletes  megoldás
érdekében, ha van rá lehetőség külön szelepkörön üzemeltessük)    

Napsütéses órák száma, árnyékhatások    
A lehető legkevesebb csővezetéket használjuk fel   
Az esetleges talajszerkezeti különbségek   
Szintkülönbségek   
A  csepegtető  és  mikroszórófejes berendezéseket  külön  mágnesszelep
körként kezeljük   

Az  AquaContour  esőztető  esetén,  az  öntözőkörre  további  szórófejeket
elhelyezni tilos

Fontos:  a  zónánkénti  vízszükséglet  soha  ne  haladja  meg  a  rendelkezésre  álló
vízmennyiséget.  Ha  elkövetjük  ezt  a  hibát,  az  öntözőrendszerünk  nem  fog
megfelelően  működni.  A  szórófejek  alsó  bekötési  pontjánál  nem  lesz  meg  a
szükséges 2bar nyomásunk. Ez azt eredményezheti, hogy a szórófejek nem  tudnak
teljesen kiemelkedni a házukból, vagy egyszerűen nem biztosítják a gyári adatokat.
Ez pedig átfedési gondokat okozhat.
A  zónákat  gardena szelepdoboz  (V1), gardena szelepdoboz (V3)  vagy  szelepakna  (kicsi, nagy)  segítségével  tudjuk
kialakítani. A süllyesztett dobozokba kerülnek beszerelésre a mágnesszelepek. Ezek
segítségével  tudjuk  megoldani  az  adott  körök  automatizálását,  valamint  a
szakaszolást.  A  gerinc  és  szárnyvezetékeket  lehetőség  szerint  a  terület  szélén
vezessük el, rendezett formába
.
Hosszú  vezetékszakaszok  esetén  javasolható  az  úgynevezett  hurokképzés. Ebben
az esetben kiegyenlítettebb lesz a vezetéken belüli nyomás.

Öntözőrendszer vezérlés kiválasztása

24V-os mágnes szelep, 4040 Moduláris vezérlő:

Ebben  az  esetben  központi  vezérlésről  beszélünk.  Az  aknákban
elhelyezett  szelepeket  elektromos  vezeték  segítségével  kötjük  össze  a
4040  moduláris  vezérlővel.  A  vezérlő  kültérre  is  helyezhető.
Alaphelyzetben  4  zóna  vezérlésére  alkalmas,  de  a  bővítő  egységek
segítségével  12  zónáig  bővíthető.  220 V  kiépítése  szükséges  a  vezérlő
használatához. GARDENA  elektronikus esőérzékelő  és  
gardena talajnedvesség  érzékelő csatlakoztatható.

Gardena 9V-os mágnesszelep, gardena vezérlő elem:  

Itt szelepenkénti vezérlés van. A 9 V-os mágnesszelepek vezérlését a
tetejére  pattintható  vezérlőelemmel  oldjuk  meg.  A  vezérlőelemben
elhelyezett  1db  alkáli  elem  biztosítja  a  működést  az  egész  öntözési
szezon  alatt.  A  vezérlő  elemet  a  
gardena programozó  egység segítségével
tudjuk beállítani.
Egy
programozóval  több  vezérlő  elemet  is  programozhatunk.  Napi
szinten  hat  öntözési  program  is  megadható.  GARDENA  eső-  és  talajnedvesség
érzékelő
csatlakoztatható. Mivel szelepenkénti vezérlés van (nem központi), minden
vezérlőelemre,  külön  szenzor  csatlakozás  szükséges.  Három,  vagy  több  9V-os
szelep esetén, gazdaságosabb egy mesterszelep közbeiktatása.

Öntözőrendszer akár csapra szerelhető öntözőkomputerek használatával is

Ebben  az  esetben  egy  3”-os  mágnesszelepről  és  a  hozzá  tartozó
vezérlésről beszélünk. Használatuk a következő esetekben célszerű és
költséghatékony:  1-2  körös  öntözőrendszerek,  AquaContour  vezérlés,
Micro  Drip  rendszerek,  mobil  öntözés  vezérlés.  Igényeknek  és
feladatnak megfelelően  több megoldás közül  is választhatunk.

Öntözőrendszer telepítése házilag
4.64 (92.86%) 28 szavazat